Mit egyél és hogyan eddz, hogy végre sikerüljön izmokra szert tenned?

Az internet vad vizein, a közösségi hálón és a fitness rajongók körében világszerte minden nap belefuthatunk olyan vitákba, ahol az a téma, hogy mi a legjobb, leghatékonyabb és legújabb módja a sikeres izomnövelésnek. A trendek folyton változnak, néha maga Arnold Schwarzenegger edzési stílusa a népszerű, majd Russell Crowe módszere a Gladiátor szerepéhez az azonos nevű filmben, esetleg Thor, a mennydörgés izmos északi istene a felkapott, akit Chris Hemsworth testesít meg A bosszúállók filmekben. Csak ront a helyzeten, hogy a táplálkozási mítoszok és a féligazságok különböző formákban folyton visszatérnek. Néha azt mondják nekünk, hogy a szénhidrátok a barátaink, ám hirtelen a legnagyobb bűnözőkké válhatnak, akik az embereken lévő felesleges zsírpárnákért felelnek szerte a világon.

Így nem csoda, hogy számos ember fejében abszolút káosz uralkodik, ami a táplálkozás és az edzés kérdését illeti. Ráadásul nem elég pár egyszerű szabályt követni, amelyek mindig univerzálisan érvényesek és nem csak addig, amíg a gluténmentes étrend a divat. Ha szeretnéd megtudni az igazságot a gluténről, akkor olvasd el a cikkünket: Glutén – tényleg mindenki számára káros?

Hogyan állítsunk össze egy izomtömeg-növelő étrendet?

Az elmúlt években a legnépszerűbb fitness videók közé tartoztak azok a tartalmak is, amelyekben a sportolók, celebek, fitness rajongók és „hétköznapi halandók” felvételt készítettek az étrendjükről egy egész napon át, „Mit eszek egy nap vagy Teljes napi étrend” néven. Határozottan nem baj, ha inspirációként új recepteket és ételeket keresel, de problémás lehet, ha fejetlenül próbálod lemásolni ezeket az étrendeket, miközben abban reménykedsz, hogy ugyanazt a célt és alakot fogod vele elérni, mint a kedvenc bálványaid.

Ezenkívül a videók között különféle 10 000 kalória kihívást is találhattok, amely eredetileg Michael Phelps és más világhírű atléta étrendje alapján született, valamint számtalan útmutatót is a testépítőktől és fitness sportolóktól, amelyben arról próbálnak tanácsot adni, hogy hogyan állj a táplálkozáshoz, ha izomtömeg-növelésre vágysz. Valamelyik jobb, valamelyik rosszabb. A cikkünk elolvasása után tudni fogod, hogy mi az, aminek inspirálnia kellene és mi az, amit jobb figyelmen kívül hagyni az internet vad vizein.

Az izomnövelő étrend arról szól, hogy jó minőségű, nem pedig egészségtelen és gyorséttermi ételek fogyasztásával teszünk szert több energiára

A videókban látható sok pizza, hamburger, Coca-Cola, édességek és más finomságok elég vonzóak lehetnek. Főleg a videók végén, amikor a viszonylag alacsony testzsírszázalékkal rendelkező sikeres sportolókat láthatunk. De egy hasonló ételeken alapuló étrend összeállítása nem jó ötlet.

Ezek a csemegék az iparilag feldolgozott ételek közé tartoznak, amelyek tipikusan rengeteg sót, cukrot, zsírt, feldolgozott szénhidrátot és sok-sok kalóriát tartalmaznak egy kis adagban is. Viszont vitaminokban, ásványi anyagokban, rostban, jó minőségű fehérjében szegények, miközben kevésbé laksz jól tőlük, szóval könnyen túleheted belőlük magad és rengeteg szükségtelen extra energiára teszel szert. A szervezet optimális működéséhez szükséges számtalan fontos tápanyag egyszerűen hiányzik az ilyen étrendből,  ami hosszú távon nem megfelelő regenerációhoz, sérüléshez és szükségtelenül nagy mennyiségű zsír felszedéséhez vezet. [1] [2] [3]

Természetesen nem gond, ha néha megeszel egy pizzát, egy hamburgert vagy megiszol egy pohár sört vagy bort, ráadásul egy ilyen népszerű „csalóétkezés”, amelynek nem szeretnénk nemet mondani, segít hosszú távon fenntartani az egészséges és kiegyensúlyozott étrendet. Ez a stratégia már számtalan embernek segített legyőzni az „all in”, azaz „mindent vagy semmit” hozzáállást, amely során csak egészségesen vagy egészségtelenül étkeztek egy ideig. Azt a szabályt is követheted, amely alapján az energiabeviteled 80% optimálisan összeállított étrendből és 20% „csalóétkezésből” fog állni. Ha szeretnél többet megtudni a „csalóétkezés” témaköréről, olvasd el a cikkünket: Csalóétkezés – mi is az, hogy működik és hogyan „csalnak” a sportolók?

Mit együnk, hogy egészségesen nőjön a testsúlyunk és az izomtömegünk?

Semmi forradalmit, mindössze minőségi élelmiszerekből álló ételeket, amelyeket hosszú ideig is képesek vagyunk enni anélkül, hogy undorodva „húznánk a szánkat” már csak az evés gondolatára is. Nem kell az étrendünknek 180 fokos fordulatot venni és mostantól csak olyan élelmiszereket és ételeket enni, amelyeket egyáltalán nem szeretünk, csak azért, mert azt mondják, hogy egészségesek és hasznosak. Az önmegtagadást csak pár napig bírnád ki, utána úgyis feladnád, mert ennek nincs értelme.

Kezdésképp jó ötlet egyszerűen azon gondolkodni, hogy hogyan javíthatnál az étrendeden és egészségesebb ételeket fogyasztani. Mit szólsz, ha így próbálnád meg?

JELENLEGI ÁLLAPOT	KISEBB JAVÍTÁS	NAGYOBB JAVÍTÁS	CÉLÁLLAPOT
Rántott hús hasábburgonyával és majonézzel	Rántott hús amerikai sült krumplival és ketchuppal	Sült csirkemell amerikai sült krumplival és ketchuppal	Sült csirkemell amerikai sült krumplival, zöldségsalátával és görög joghurt alapú mártogatóssal
Édesített kapucsínó kókuszsziruppal és pekándiós sütivel	Kapucsínó kókuszsziruppal és teljes kiőrlésű muffinnal	Kapucsínó 0%-os görög joghurttal, müzlivel és csokoládéval	Hosszú kávé egy csepp félzsíros tejjel, fehérjés palacsintával, görög joghurttal, gyümölcsdarabokkal és Fitcheat csokoládéval

Idővel, az ilyen apró és észrevétlen változtatásokkal, amelyek sokkal könnyebben elfogadhatók az ember számára, képes lehetsz elérni az úgynevezett okostányér modelljét, amely egy sokkal jobban működő alternatíva a tápanyag piramis helyett. Ennek köszönhetően sokkal könnyebben láthatod, hogy hogyan lehet minden étkezést ideálisan összeállítani a tápanyagok eloszlása szempontjából.

Egy tányér esetében még egész egyszerű ezt megoldani, de mi a helyzet a különféle nassolnivalókkal?

• Ha ez egy kicsit is lehetséges és van időd rá, akkor tedd a nassolnivalókat is egy tányérra. A szénhidrát állhat egy szelet zabkenyérből, a fehérje például túró, 0%-os görög joghurt vagy fehérjés palacsinta egy réteg fehér joghurttal és add hozzá a kedvenc gyümölcsöd vagy bogyós gyümölcsök keverékét.
• Ha lehet, készíts egy egyszerű snack szendvicset kisebb vagy fél szelet teljes kiőrlésű kenyérből, krémsajttal megkenve, két szelet sonkával, eidami sajttal, főtt tojással és a kedvenc zöldségeddel. Tedd egy dobozba, tégy mellé még egy kis felszeletelt zöldséget (karalábét, répát, uborkát…) és kész is vagyunk. Nem atomfizika.

És mik is pontosan ezek a fehérjék, zsírok és szénhidrátok?

• Fehérjeforrások: hús, hal, tenger gyümölcsei, tej, tejtermékek és sajtok, tojás, hüvelyesek (borsó, bab, mindenféle típusú lencse, csicseriborsó, edamame), pszeudo-gabonafélék (hajdina, amaránt, quinoa), tofu, tempeh, diófélék, magvak, növényi eredetű húshelyettesítők, deaktivált élesztő, tejsavó fehérje, növényi alapú fehérje, fehérjeszeletek.
• Zsírforrások: diófélék és magvak, olajok, olíva, avokádó, vaj és más zsírforrások, amelyek az állati eredetű fehérje természetes részei.
• Szénhidrát-források: teljes kiőrlésű gabonák és gabonapelyhek (zabkása, liszt, rizs, tésztafélék, kenyér és pékáru), pszeudo-gabonafélék, burgonya és édesburgonya, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek.

Naponta legalább 400 gramm zöldséget és 200 gramm gyümölcsöt kéne fogyasztanunk, amely 4–5, illetve 2–3 közepes méretű darabnak felel meg.

3 táplálkozási tipp az izomtömeg növelésére

1. Legyen nagyobb az energiabeviteled, mint ezelőtt, hogy legyen miből nőnie az izmaidnak

Már mondtuk, hogy ellenőrizetlenül megenni mindent, ami a kezed ügyébe kerül, nem jó ötlet. Ehelyett jó minőségű étrend útján, méghozzá 10–20%-kal kell növelned a súlyfenntartáshoz szükséges energiabeviteled, amely a stabil testtömeged megtartásához kell. Ami a kalóriákat illeti, jó lenne, ha körülbelül 250 kcal-t adnál hozzá. [4] [5]

Kéthetente egyszer, ugyanolyan körülmények között megnézzük és megmérjük a testünk alapvető kerületeit, például a derékbőséget, a csípőbőséget, a hasbőséget, a mellbőséget és más testrészeket, amelyeket figyelemmel szeretnénk kísérni. Ha nem nő a testsúlyunk és a centiméterek, egyszerűen adjunk további napi 250 kcal-t az étrendünkhöz. Ha a testsúly és a centiméterek nőni kezdenek, akkor sikeresen elértük a kalóriatöbbletet és nőni fog az izomtömegünk. Fontos, hogy az energiatöbblet ne legyen túl nagy, nehogy feleslegesen sok testzsírra tegyünk szert.

Hogyan tudunk egyszerűen napi 250 kcal-t hozzáadni az étrendünkhöz?

Ha megnézzük az okostányér ábrát, akkor egyszerűen elképzelhetjük, hogy hogyan módosíthatjuk az összetételét. Ha a szénhidrát rész körülbelül 200 gramm főtt rizzsel, tésztával, kuszkusszal vagy más gabonafélével növeljük, megkapjuk a kívánt extra 250 kcal-t. Ezt például 40 grammal is elérhetjük a kedvenc diófélénkből vagy egy nagy teáskanál mogyoróvajjal. Ha szilárd táplálék segítségével nem tudjuk elérni a kívánt energiabevitelt az izomnöveléshez, akkor egy jó minőségű tömegnövelő is segíthet nekünk.

Ha nem vagy benne biztos, hogy milyen nagy energiabevitelre van szükséged és hogyan számolhatnád ki, akkor olvasd el a cikkünket Hogyan számítsd ki az energia- és makrotápanyag-beviteled ha fogyni vagy izomtömeget növelni szeretnél?

2. Fogyassz elegendő fehérjét

A szervezetünkben az izomfehérjék szinte állandóan lebomlanak és újjáalakulnak. Az izmok növekedéséhez és térfogatuk növeléséhez elég fehérjét kell naponta bevinnünk, amely stimulálja az izomfehérje termelését (MPS – Muscle Protein Synthesis, azaz izomfehérje-szintézis). Ez mennyi fehérjét jelent naponta? A legtöbb erősítő edzést végző sportoló esetében ez a mennyiség 1,4 – 2,0 g fehérjét jelent a testsúlyuk minden kilogrammja után. Egy 70 kilogramm súlyú sportoló esetében ez körülbelül 98–140 gramm fehérjét jelent naponta. Minél intenzívebben és gyakrabban sportolunk, annál több fehérjére van szükségünk. [6] [7]

És milyen gyakran kellene fehérjét fogyasztani?

Az anabolikus folyamatok maximális kihasználása érdekében a Nemzetközi Sporttáplálkozási Szövetség (International Society for Sports Nutrition) szerint körülbelül 20 – 40 gramm jó minőségű fehérjét tartalmazó ételt ideális fogyasztani minden 3 – 4 órában. A tejsavó vagy a növényi alapú fehérjék segíthetnek elérnünk a napi ajánlott fehérjebevitelünket. [7]

Ha szeretnéd bővíteni a fehérjeforrásaid kínálatát, olvasd el a következő cikkünket: 20 olyan élelmiszer, amellyel könnyedén juttathatsz fehérjét az étrendedbe.

3. Fogyassz táplálékkiegészítőket, amelyek segítenek izmokat növeszteni

1. Egy jó minőségű tömegnövelő vagy étkezés helyettesítő segíthet növelni az energiabevitelünket, főleg akkor, ha nem tudjuk megenni a kitűzött mennyiségű energiát szilárd ételek formájában, vagy ha a folyékony táplálékot részesítjük előnyben, amely sokkal gyorsabban felszívódik.
2. A tejsavó vagy növényi alapú fehérjék segítenek elérni az ajánlott napi fehérjebevitelt és edzés után a mérleg nyelvét a lebontott fehérjéktől az újjáalakult izomfehérjék felé billenti, hogy létrehozza azokat.
3. A micelláris kazein éjszakai fehérjeként alkalmas a tápanyagok fokozatos és lassú pótlásához az izmokban vagy ha hosszú ideig nem jutunk ételhez.
4. A kreatin egy olyan anyag, amelyet természetes úton nyerünk a táplálékból és a szervezetünk is képes glicin, arginin és metionin aminosavakból előállítani a vesénkben és a májunkban. A kreatin pótlása 20 – 40%-kal növelheti a test tartalékait, így több gyors energiát nyújthat a robbanékony teljesítményhez és a nagyobb erőhöz, amely hatékony edzés és erősebb edzésinger formájában nyilvánul meg. [8] [9]
5. A multivitamin és a multi-ásványianyag formulák segítenek elegendőt fogyasztani minden alapvető mikrotápanyagból, amelyek fontos szerepet játszanak szinte az összes biológiai folyamatban a testünkben.

Az erősítő edzés a sikeres izomnövelés alfája és omegája

Táplálkozási szempontból a sikeres izomnövekedés feltétele az enyhe energiafelesleg, valamint a fehérje és a mikrotápanyagok elegendő mennyiségű bevitele, hogy a test optimálisan működhessen.

Az izom hipertrófia szempontjából a legfontosabb inger az izomsejtek felé irányuló impulzus erősítő edzés vagy más kellően intenzív mozgás formájában. Edzés nélkül az izmok egyszerűen nem akarnak nőni, ami logikus. Ahogy nekünk sincs esélyünk megtanulni egy idegen nyelvet, ha nem próbáljuk. [10]

Eleinte tényleg nem számít, hogy csak otthon és csak a saját testsúlyunkkal edzünk vagy egy szabadtéri edzőparkban, ha a teljes test edzését végezzük vagy felosztjuk izomcsoportokra, ha német mennyiségi edzést (GVT) vagy Korte edzőprogramot (3×3) végzünk az edzőteremben. Mindezek csak „puszta” eszközei az erősítő edzésnek, amelyeket meg kell tanulnunk használni. Először is az a legfontosabb, hogy megteremtsük a feltételeket, hogy sikeres lehessen az erősítő edzés, ami izomnövekedés formájában nyilvánul meg.

You might be interested in these products:

6 edzési tipp az izmok növekedéséhez

1. Dönts és készíts egy edzéstervet

Ha egy éven belül rendszeresen váltogatjuk azokat időszakokat, amikor naponta edzünk, majd néhány hónapnyi szünetet tartunk, nem lepődhetünk meg, ha nem látunk semmilyen eredményt. Egyszerűen mindenhez idő kell. Az izmok nem nőnek meg varázslatos módon 3 súlyzós edzéstől, amely után fehérjét fogyasztottunk.

A valóság az, hogy át kell gondolnunk, hogy hetente hány órát tudunk az erősítő edzésnek szentelni. És ami a legfontosabb, tényleg meg kell hoznunk ezt a döntést és tartani magunkat hozzá. Ez az edzésterv felállításához fontos. A teljes regeneráció az edzés után 24-72 órán belül következik be. Tehát ezt tanácsos figyelembe venni, amikor összeállítjuk az edzéstervünket. [11] [12]

• Tényleg csak heti kétszer van időd? Akkor válaszd a teljes test edzését.
• Van időd heti három edzésre? Akkor választhatsz a teljes test edzése, a „felsőtestre/alsótestre való felosztás” és a klasszikus felosztás között, amely esetében egy izomcsoportot hetente egyszer edzel.

Ugyanez a helyzet, ha hetente négyszer szeretnénk edzeni (alsótest/felsőtest vagy húzó/toló felosztás).

Heti néhány alkalommal edzeni már viszonylag nehéz ügy, hogy megfelelően tudjunk regenerálódni. De ez sok tapasztalatot igényel és ismerned kell magad. Ha segítségre van szükséged a megfelelő edzésterv összeállításához, olvasd el a cikkünket: Hogyan állíts össze jó edzéstervet – tippek, gyakorlatok és a leggyakoribb hibák.

2. Alapozz az alapvető gyakorlatokra, hozz létre egy készletet a gyakorlatokból

Mely gyakorlatok a legjobbak? Amelyek technikáját már elsajátítottad és amelyek megfelelnek a mozgásod biomechanikájának. Mi a guggolást, a felhúzást és a fekvenyomást tartjuk az erősítő edzés szentháromságának. Szinte az egész testet hatékonyan edzhetjük ezekkel a gyakorlatokkal, és ha megfelelnek neked, akkor semmiképp sem hiányozhatnak az edzéstervedből.

A következő pont az egyes izomcsoportok olyan gyakorlatokra osztása, amelyek megfelelnek nekünk, ismerjük őket, és amelyeket helyes technikával tudunk gyakorolni. Kezdésképp legalább 3 gyakorlat a nagyobb izomcsoportokra és 2 gyakorlat a kisebb izomcsoportokra elég lesz. Ezután ezeket a gyakorlatokat úgy oszthatjuk be az edzéstervünkbe, ahogy az időnk engedi.

Ha nincs tapasztalatod az erősítő edzéssel, mindenképpen jó ötlet először felvenni a kapcsolatot egy személyi edzővel vagy legalább egy barátoddal, aki már egy ideje súlyokat emel és megtaníthat a helyes technikára.

3. Kezdd alap számú sorozatokkal és ismétlésekkel, elegendő terheléssel

A teljes regenerációhoz szükséges idő miatt úgy tűnik, hogy egy izomcsoportot körülbelül heti kétszer megfelelő edzeni.

Már elmondtuk, hogy elég körülbelül 3 gyakorlat a nagy izomcsoportokra és 2 gyakorlat a kisebb izomcsoportokra 3-4 sorozatban. És mennyi ismétlést jó választani egy edzés alatt? Ez a szám 40–60 ismétlés között mozog. Abból indulhatunk ki, hogy a komplex gyakorlatoknál erőteljes 4–6 ismétlést végezhetünk, míg a következő gyakorlatnál a 3-4 sorozatot végezhetjük a klasszikus „testépítő” 8–12 ismétléssel. [13]

Ebben az esetben a terhelés 80–85% (1RM) között ideális 4–6 ismétléshez a sorozatban és 60–75% (1RM) között 8–12 ismétléshez a sorozatban. Az 1RM azt a maximum súlyt jelenti, amelyet képesek vagyunk helyes technikával megemelni. Ha 12 ismétlés elvégzése után úgy érzed, hogy még vannak tartalékaid, ideje nagyobb terhelést hozzátenni, hogy elérd az optimális növekedési impulzust.

4. Tervezz, stratégikusan növeld a terhelést és néha töltődj fel

Minél edzettebbek vagyunk, annál könnyebb a megemelt súly számunkra. Tehát ezt a tényezőt figyelembe kell vennünk a mezzocikluson belül (középtávú időszak az edzésben) és mindig egy kicsit nehezebbé tenni az edzést a következő héten az ismétlések számának emelésével vagy a feszültség alatt tartott idő meghosszabbításával (TUT). Az edzésterv részeként növelnünk kell a terhelést a 4-8 héten át tartó mezzocikluson belül. [10] [14] [15]

Egy mezociklus után ideje egy hétig csökkenteni a terhelést. Ekkor csökkentjük az edzés intenzitását például a súly vagy a sorozatok számának körülbelül a felére csökkentésével. Ezzel elérjük az edzésalkalmazkodás teljes megnyilvánulását. Egyszerűen csökkentsük a súlyzón lévő terhet vagy a sorozatok számát. [15]

Ezen blokk után teszteljük újra az 1RM-ünket és ennek megfelelően tervezzük meg a következő terhelést. Úgy kényszerítjük növekedésre az izmainkat, hogy az edzéssel tiszteletben tartjuk a progresszív terhelést, amely keretében az egyes edzési blokkok mindig egyre nehezebbek és az izmok egyre erősebb növekedési impulzust kapnak.

És mekkora szünetet tartsunk az egyes sorozatok között? Körülbelül 3 percet a nehezebb sorozatok és 2 percet a könnyebb sorozatok között, hogy megfelelően feltöltődjünk energiával a további izommunkára. [16]

5. Légy türelmes és következetes

Róma sem egy nap alatt épült fel, Michelangelo sem egy éjszaka alatt formálta meg a Dávid szobrot, szóval el kell fogadnunk a tényt, hogy minden időt igényel. Hinned kell a folyamatban, ellenőrizned kell a fejlődést és okosan kell a középtávú célok kimenete alapján testre szabnod a tervet. Ez azt jelenti, hogy részleges módosításokat végezhetünk az edzéstervünkön egy hónap gondos és türelmes munka után. Természetesen ebbe nem számítjuk bele a terhelés mértékének módosítását a progresszív túlterhelés elérésének céljából.

Hatalmas különbség, hogy milyen kezdő pozícióból indulunk. A kezdők szó szerint már a súlyzóra nézve is nőni kezdenek, míg egy haladó vagy tapasztalt erősítő edzést végző sportoló minden 100 gramm új izomtömegnek is örül. Mindannyiunk természetes potenciálja más. Ezt tiszteletben kell tartani és el kell fogadnunk.

Ha érdekel, hogy hogyan kellene kitűznöd a céljaid és milyen hozzáállással kell rendelkezned, hogy sikeres legyél, olvasd el a cikkünket: Miért nincs látható eredménye a diétának és a kemény munkának az edzőteremben? Tanácsot adunk, hogy hogyan járj sikerrel!

6. Ne becsüld alá az alvást és a regenerációra szánt elegendő időt

Az alvás egy nagy hatalommal rendelkező varázsló, amely titkairól fokozatosan rántják le a leplet és széleskörű hatása folyton meglep bennünket. Az optimális alvás fontos a megfelelő kognitív funkciók fenntartásához, a stressz menedzselésére, a fáradtság elkerülésére, az egészséges tesztoszteronszinthez és a kívánt hormonális környezethez az izmok növekedéséhez. [17]

A túlzott terhelés az edzésen sem vezet jobb eredményekhez. Épp ellenkezőleg. Tartsd tiszteletben az edzés folyamatát és eddz keményen. Utána ideje pihenni és megfelelően regenerálódni, például masszázs, hidegterápia , szauna és egyéb technikák segítségével.

Ha szeretnél többet megtudni, hogy hogyan táplálkozz edzés előtt és után, olvasd el a cikkünket: Mit együnk edzés előtt és után a maximális eredmények eléréséért?

Tényezők, amelyeknek fenn kell állnia az izmok növekedéséhez:

1. Enyhe energiatöbblet az étrendben, körülbelül 10–20%-kal több, mint a fenntartáshoz szükséges energiabevitel.
2. Elegendő fehérje bevitele naponta, 1,4–2 g közötti széles tartományban a testsúly minden kilogrammja után.
3. Egy jó minőségű edzésterv, amely tiszteletben tartja a progresszív túlterhelés alapelvét, amelyet az edzés mértékének növelésével, nagyobb edzési intenzitással, a sorozatok közti szünet csökkentésével és a gyakorlatok tempójának lelassításával támogathatunk. [18]
4. Megfelelő tér az izmok és az idegrendszer regenerációjára, amelyet szintén kimerít a nehéz edzés. [19] [20]
5. Aludj legalább 7–9 órát naponta.

Mi ebből a tanulság?

Elérni az izom növekedéséhez szükséges feltételeket nem olyan nehéz, mint ahogy elsőre tűnik, nem igaz? Nincs szükség rövidítésekre, gyorsítókra, világmegváltó edzési módszerekre vagy csodatablettákra. Csak kövesd figyelemmel a legfontosabb változókat az izmok növekedéséhez és fejlődéshez, és ami a legfontosabb, légy türelmes és következetes. Még ha épp nem is akarsz edzeni, az edzés utáni kellemes érzés, amelyet az endorfin okoz, elcsalogathat az edzőterembe.

Az izomépítés hónapok, évek kérdése, de akár egy egész fitness karrieren át is tarthat. Ez az ambícióinktól és céljainktól függ. Egy vonzó, izmos alakhoz elég hosszú időn át körülbelül heti 3 alkalommal edzeni, kiegyensúlyozott étrendet követni, amely minden tápanyagból eleget tartalmaz, eleget aludni és nem stresszelni feleslegesen.

Ha tetszett ez a cikk és hasznos volt számodra, örülni fogunk, ha megosztod, szóval a többi olvasónak is segíthet a megfelelő diéta és edzés összeállításában az izmai növekedéséhez. Neked mi segített az izomtömeg építésében? Oszd meg velünk a tanácsaid és tippjeid kommentben.

Sources:

[1] Kevin Hall, D., Ayuketah, A., Brychta, R., Cai, H., Cassimatis, T., Chen, K. Y., Chung, S. T., Costa, E., Courville, A., Darcey, V., Fletcher, L. A., Forde, C. G., Gharib, A. M., Guo, J., Howard, R., Joseph, P. V., McGehee, S., Ouwerkerk, R., Raisinger, K., … Zhou, M. – Ultra-Processed Diets Cause Excess Calorie Intake and Weight Gain: An Inpatient Randomized Controlled Trial of Ad Libitum Food Intake – https://doi.org/10.1016/j.cmet.2019.05.008

[2] Phill B. Maffetone, & Laursen, P. B. – Athletes: Fit but Unhealthy? – https://doi.org/10.1186/s40798-016-0048-x

[3] Jean-Claude Moubarac, Batal, M., Louzada, M. L., Martinez Steele, E., & Monteiro, C. A. – Consumption of ultra-processed foods predicts diet quality in Canada – https://doi.org/10.1016/j.appet.2016.11.006

[4] Alan A. Aragon, Schoenfeld, B. J., Wildman, R., Kleiner, S., VanDusseldorp, T., Taylor, L., Earnest, C. P., Arciero, P. J., Wilborn, C., Kalman, D. S., Stout, J. R., Willoughby, D. S., Campbell, B., Arent, S. M., Bannock, L., Smith-Ryan, A. E., & Antonio, J. – International society of sports nutrition position stand: Diets and body composition – https://doi.org/10.1186/s12970-017-0174-y

[5] Alan A. Aragon, & Schoenfeld, B. J. – Magnitude and Composition of the Energy Surplus for Maximizing Muscle Hypertrophy: Implications for Bodybuilding and Physique Athletes – https://doi.org/10.1519/SSC.0000000000000539

[6] Kevin D. Tipton, Hamilton, D. L., & Gallagher, I. J. – Assessing the Role of Muscle Protein Breakdown in Response to Nutrition and Exercise in Humans – https://doi.org/10.1007/s40279-017-0845-5

[7] Ralf Jäger, Kerksick, C. M., Campbell, B. I., Cribb, P. J., Wells, S. D., Skwiat, T. M., Purpura, M., Ziegenfuss, T. N., Ferrando, A. A., Arent, S. M., Smith-Ryan, A. E., Stout, J. R., Arciero, P. J., Ormsbee, M. J., Taylor, L. W., Wilborn, C. D., Kalman, D. S., Kreider, R. B., Willoughby, D. S., … Antonio, J. – International Society of Sports Nutrition Position Stand: Protein and exercise – https://doi.org/10.1186/s12970-017-0177-8

[8] Thomas W. Buford, Kreider, R. B., Stout, J. R., Greenwood, M., Campbell, B., Spano, M., Ziegenfuss, T., Lopez, H., Landis, J., & Antonio, J. – International Society of Sports Nutrition position stand: Creatine supplementation and exercise – https://doi.org/10.1186/1550-2783-4-6

[9] Richard B. Kreider, Kalman, D. S., Antonio, J., Ziegenfuss, T. N., Wildman, R., Collins, R., Candow, D. G., Kleiner, S. M., Almada, A. L., & Lopez, H. L. – International Society of Sports Nutrition position stand: Safety and efficacy of creatine supplementation in exercise, sport, and medicine – https://doi.org/10.1186/s12970-017-0173-z

[10] Brad Schoenfeld – The Mechanisms of Muscle Hypertrophy and Their Application to Resistance Training – https://doi.org/10.1519/JSC.0b013e3181e840f3

[11] Nicholas A. Burd, West, D. W. D., Moore, D. R., Atherton, P. J., Staples, A. W., Prior, T., Tang, J. E., Rennie, M. J., Baker, S. K., & Phillips, S. M. – Enhanced amino acid sensitivity of myofibrillar protein synthesis persists for up to 24 h after resistance exercise in young men – https://doi.org/10.3945/jn.110.135038

[12] Jozo Grgic, Schoenfeld, B. J., Davies, T. B., Lazinica, B., Krieger, J. W., & Pedisic, Z. – Effect of Resistance Training Frequency on Gains in Muscular Strength: A Systematic Review and Meta-Analysis – https://doi.org/10.1007/s40279-018-0872-x

[13] Daniel A. Hackett, Amirthalingam, T., Mitchell, L., Mavros, Y., Wilson, G. C., & Halaki, M. – Effects of a 12-Week Modified German Volume Training Program on Muscle Strength and Hypertrophy—A Pilot Study – https://doi.org/10.3390/sports6010007

[14] Roberto Simão, Spineti, J., de Salles, B. F., Matta, T., Fernandes, L., Fleck, S. J., Rhea, M. R., & Strom-Olsen, H. E. – Comparison between nonlinear and linear periodized resistance training: Hypertrophic and strength effects – https://doi.org/10.1519/JSC.0b013e318231a659

[15] The Barbell Physio – The Most Overlooked Training Variable: Training Volume – https://thebarbellphysio.com/overlooked-training-variable-training-volume/

[16] Menno Henselmans, M., & Schoenfeld, B. J. – The effect of inter-set rest intervals on resistance exercise-induced muscle hypertrophy – https://doi.org/10.1007/s40279-014-0228-0

[17] Rafael Luboshitzky, Zabari, Z., Shen-Orr, Z., Herer, P., & Lavie, P. – Disruption of the nocturnal testosterone rhythm by sleep fragmentation in normal men – https://doi.org/10.1210/jcem.86.3.7296

[18] Kraemer, W. J., Adams, K., Cafarelli, E., Dudley, G. A., Dooly, C., Feigenbaum, M. S., Fleck, S. J., Franklin, B., Fry, A. C., Hoffman, J. R., Newton, R. U., Potteiger, J., Stone, M. H., Ratamess, N. A., Triplett-McBride, T., & – American College of Sports Medicine position stand. Progression models in resistance training for healthy adults – https://doi.org/10.1097/00005768-200202000-00027

[19] Kenneth C. Vitale, Owens, R., Hopkins, S. R., & Malhotra, A. – Sleep Hygiene for Optimizing Recovery in Athletes: Review and Recommendations – https://doi.org/10.1055/a-0905-3103

[20] Adam Zając, Chalimoniuk, M., Maszczyk, A., Gołaś, A., & Lngfort, J. – Central and Peripheral Fatigue During Resistance Exercise—A Critical Review – https://doi.org/10.1515/hukin-2015-0118