Emésztőenzimek – típusaik, forrásaik és jelentőségük az emberi szervezet számára

Az enzimek feladata a kémiai reakciók “felgyorsítása” a szervezetben. Számos olyan folyamatot is biztosítanak, amelyek közé az étel megemésztése is tartozik. Ismerd meg, hogy milyen enzimtípusok léteznek, hol fejtik ki a hatásukat, hol keletkeznek és milyen funkciókat töltenek be. Az enzimeket a szervezetünk természetes úton termeli, de táplálkozás vagy étrendkiegészítők formájában is pótolhatjuk őket. Tudjatok meg többet az amilázról, a lipázról és a proteázról, valamint jelentőségükről a megfelelő emésztéshez.

Hogyan működnek az enzimek?

Az emberi test természetes úton állítja elő az enzimeket. Az enzimek funkcióját az alakjuk határozza meg. Felgyorsítják a reakciókat, de erősen szelektív katalizátorok. Ez azt jelenti, hogy minden enzim csak egy specifikus reakciót gyorsít fel. Némelyik enzim kisebb részekre bontja a molekulákat, hogy könnyebben fel tudjanak szívódni az emberi testben. Más enzimek több molekula összekapcsolásával hoznak létre új molekulákat. Ahogy már említettük, az enzimek funkciója az alakjukhoz kötődik. Az enzim struktúrájának változásával megeshet, hogy az enzim működésképtelenné válik. Ezt például betegség, hő vagy durva kémiai körülmények okozhatják. [2] [5]

Az enzimek a molekula szubsztrát nevű részéhez kapcsolódnak. A szubsztrát és az enzim közti kapcsolatot két kirakós egymásba illeszkedéséhez hasonlíthatjuk. A csatlakozás az enzim aktív helyének köszönhetően jön létre, amelynek egyedi, a molekula szubsztráttal megegyező geometriai alakja van. Ennek eredményeképp a szubsztrátból termék keletkezik. Az enzim csak akkor tudja folytatni a tevékenységét egy másik szubsztrátnál, amikor az első szubsztrát elhagyja az enzim aktív helyét. [3] [6]

You might be interested in these products:

Az enzimek működési mechanizmusát a kulcsok és zárak (Lock and Key Theory), valamint az indukált illeszkedés elméletével (Induced Fit Theory) szokták elmagyarázni[3] [6]:

Kulcs és zár elmélet (Lock and Key Theory) – ezt az elméletet Emil Fischer alkotta meg 1894-ben. Az enzim és szubsztrát kapcsolatát a kulcsokhoz és a zárakhoz hasonlítva definiálja. Az elmélet szerint az enzim a zár és a szubsztrát a kulcs, amely az enzim aktív részébe illeszkedik. A kulcs hasonlat azt is jelenti, hogy a nagyobb vagy kisebb méretű kulcsok, illetve a „fogazat” más elrendezése esetén a szubsztrát nem illeszkedik az enzim aktív helyébe.

Indukált illeszkedés elmélet (Induced Fit Theory) – a kulcs és zár elmélet sajnos nem adott választ az összes jelenségre, amelyet a kísérletek folyamán megfigyeltek, ezért egy újabb elmélettel álltak elő. Ez alapján az enzim valamilyen szinten rugalmas és a szubsztrát határozza meg a végleges alakját. A elmélet tisztázza, hogy néhány molekula miért tud az enzimhez csatlakozni anélkül, hogy reakció jönne létre. Néhány esetben azért nem kerül sor reakcióra, mert az enzim túlságosan deformált vagy a molekula túl kicsi ahhoz, hogy megfelelő illeszkedésre kerüljön sor. Egyszerűen mondva, az enzim aktív helye a szubsztráttal találkozva megváltoztatja az alakját és a katalizálás csak akkor indul el, amikor a szubsztrát megfelelő pozícióban található és “megkötődött”.

Emésztőenzimek

Az emésztőenzimek az emésztéshez fontosak. Felgyorsítják a kémiai reakciókat, amelyek az ételt olyan elemekre bontják, amelyeket a test képes felszívni. Az enzimek az emésztőrendszer konkrét részeiben találhatók és az alapján oszthatjuk fel őket, hogy mely tápanyagokat segítenek megemészteni. [7]

Amiláz

Az amiláz egy olyan enzim, amely cukorra bontja a szénhidrátot és keményítőt. Az emberi test az amilázt a hasnyálmirigyben, a vékonybélben és a nyálmirigyekben termeli. A szénhidrát, pontosabban a keményítő emésztése a szájüregben kezdődik a ptialin nevezetű amiláznak köszönhetően, amely a nyálmirigyekben termelődik. Az étel evés közben összekeveredik a nyállal, a ptialin pedig megkezdi a munkát. A részlegesen lebontott keményítő a gyomorba kerül, ahol az amilázt semlegesíti a gyomorsav. A keményítő a vékonybélbe kerül, a hasnyálmirigy pedig olyan enzimeket bocsát ki, amelyek teljesen lebontják a keményítőt a bélben. A folyamat végén glükóz jön létre, amely a vérkeringésbe kerül. A szájüregben lévő amiláz azonban az összes amiláz mindössze töredékét képezi. [5] [8] [9]

Proteáz

A proteázt enzimek csoportja alkotja, amelyek felgyorsítják a fehérje emésztésével összefüggő kémiai reakciókat. A hasnyálmirigyben, a gyomorban és a vékonybélben termelődik. A fehérje emésztésén és aminosavra bontásán kívül a proteáz további folyamatok, például az immunitás támogatása, a sejtosztódás, a véralvadás vagy a fehérje újrafelhasználása során is fontos. A proteáz hasznos az esszenciális aminosavak felszívódásához és segítséget nyújthat az emésztési nehézségekkel küzdők számára. Egy 2009-ben készült kutatás eredményei alapján a proteáz enzimkeverék jobban csökkentette az izomfájdalmat és az izmok érzékenységét edzés után, mint a placebo. [5] [10]

A proteolitikus enzimek közé tartozik például a pepszin, a tripszin vagy a kimotripszin, de az emberi genomban 600 gént is találtak, amelyek a proteázért felelnek. A három említett enzimet a test az emésztőrendszerben termeli, de bizonyos élelmiszerekből és táplálékkiegészítők formájában is nyerhetjük. A proteolitikus enzimek legjobb forrása az ananász (bromelain) és a papaja (papain), ezenkívül például a spárga, a kiwi, a gyömbér vagy a savanyú káposzta is tartalmaz enzimeket. Abban az esetben, ha nincs kéznél papaja és ananász, praktikus és elérhető alternatíva a táplálékkiegészítők formájában kapható bromelain és papain. [11] [12]

Lipáz

A lipáz segít glicerolra és zsírsavakra bontani a zsírokat (triglicerideket). A hasnyálmirigyben és a vékonybélben termelődik. A lipáz enzimcsoportba több enzimtípus, például a májlipáz, hasnyálmirigy-lipáz, a lipoprotein-lipáz és a hormonokra érzékeny lipázok tartoznak. [5] [13]

A zsír lebontása és az azt követő kisebb részek felszívódása azonban nemcsak a lipáznak köszönhető. Fontos szerepet játszik ebben a folyamatban az epe is. Miután az ételben lévő zsír a vékonybélbe kerül, az epehólyag epét kezd kibocsátani, hogy segítsen kisebb molekulákra bontani a zsírt, amelyekkel már a lipáz is meg tud birkózni. Jelentősebb mennyiségű zsír fogyasztása nem éppen egészséges, de a csökkentett zsírbevitel is problémát okozhat. Ha az étrendedben nagyon kevés zsír található, problémák alakulhatnak ki az epehólyagoddal, mert epe maradhat benne. [14]

A könnyebb áttekinthetőség érdekében összeállítottunk egy táblázatot, amely a fő enzimeket tartalmazza, amelyek a fehérje, a szénhidrát és a zsír emésztésében játszanak szerepet [15]:

Makrotápanyag	Enzim	Hol termelődik	Hol fejti ki a hatását
Fehérje	Pepszin	Gyomormirigyek	Gyomor
	Peptidáz	Vékonybél	Vékonybél
	Tripszin	Hasnyálmirigy	Vékonybél
Szénhidrát	Maltáz	Vékonybél	Vékonybél
	Nyálamiláz	Nyálmirigyek	Száj
Zsír	Lipáz	Hasnyálmirigy	Vékonybél

Emésztőenzimeket tartalmazó élelmiszerek

Az emberi test emésztőenzimeket termel, amelynek köszönhetően felgyorsítja az élelem emésztése során zajló reakciókat. A természetes emésztőenzimek néhány élelmiszerben is előfordulnak, fogyasztásuk pedig támogatja az emésztést. Bemutatunk néhány élelmiszert, amelyek a fehérje, a zsír és a szénhidrát emésztéséhez hasznos anyagokat tartalmaznak. [16]

Kefir

A kefir főleg nagyszerű probiotikumként ismert, amely segít rendbehozni a bél mikroflóráját. Erjesztett tejital, amelynek hígabb az állaga, mint a joghurté. Úgy állítják elő, hogy kefirkultúrát tesznek a tejbe. Ha rajongsz a kefirért, akkor biztosan örülni fogsz, hogy több enzim is található benne – laktáz, lipáz és proteáz. A kefir fogyasztásával nemcsak az emésztőrendszer bakteriális környezetét állítod helyre, hanem a laktóz, a zsír és a fehérje emésztését is támogatod. [16] [18]

Ananász 

Ahogy már említettük, az ananász bromelain elnevezésű enzimcsoportot tartalmaz, amely a proteázok közé tartozik és a fehérjét segíti megemészteni. Egy 2012-ben készült kutatás több területen is rámutatott a bromelain terapeutikus hatására. Hasznos például a hörghurut és az angina pectoris gyógyítása során, mérsékeli a hasmenést, a csontízületi gyulladást és néhány szív- és érrendszeri megbetegedést is, továbbá a gyógyszerek, főleg az antibiotikumok felszívódását is javítja. [16] [17]

Banán

A banán nemcsak egy kiváló szénhidrátforrás, amellyel edzés után pótolhatod a szénhidrátokat. Amilázt, maltázt és glüközidázt tartalmaz, amelyek a szénhidrátok emésztésére szolgálnak. Belegondoltál már valaha, hogy miért édesebb az érett banán, mint a kevésbé érett? Erről az enzimek tehetnek, ugyanis a banán érése során a keményítőt cukorra bontják le. [16] [18]

Papaja

A papaja és az ananász ugyanazzal az előnnyel rendelkeznek az emberek számára, akiknek a fehérje jobb emésztésére van szükségük. Az ananászhoz hasonlóan a papaja is proteázt – papaint tartalmaz. Ha szeretnéd segíteni a fehérje emésztését, mindenképpen válaszd a papaját, de inkább a kevésbé érett darabokat válaszd. A papaja érésével ugyanis a gyümölcsben lévő papain mennyisége csökken. A papaint gyógyszerek gyártására is használják. Számos nehézség során, például fájdalom és duzzanat, torok- és garatgyulladás, pszoriázis, szénanátha vagy hosszantartó hasmenés esetében is segítséget nyújt. [18] [19]

Savanyú káposzta

Nemcsak a kefir, de a savanyú káposzta is az olyan erjesztett termékek közé tartozik, amelyek támogatják az optimális emésztést. A káposzta savanyítása az egyik legrégebbi és leggyakoribb módja a káposzta tartósításának. Vitaminok, ásványi anyagok, tejsav és tiraminok forrása. Emellett emésztőenzimeket is tartalmaz, de ha szeretnél minél több emésztőenzimhez jutni, akkor inkább nyers és nem pasztőrözött savanyú káposztát egyél, mert a hő hatására ezek az enzimek deaktiválódnak. [16] [18] [20]

Az öt említett élelmiszeren kívül más enzimekkel teli források is léteznek. Ilyen például a kiwi, az avokádó, a sárgabarack, a méz és a gyömbér. Az emésztőenzimeket praktikusan pótolhatod táplálékkiegészítők formájában is, amelyek több enzim keverékét tartalmazhatják. [16] [18]

Enzimek pótlása

Nem elégséges enzimtermelés

Az enzimek támogatják az emésztés folyamatát. Hiányuk gyomornehézségek, felfúvódás vagy hasmenés formájában jelentkezhet. A nem elégséges enzimtermelést exokrin hasnyálmirigy elégtelenség (EPI) vagy laktózintolerancia okozhatja. [7]

Az exokrin hasnyálmirigy elégtelenség a hasnyálmirigy valamilyen betegség okozta károsodása következtében alakul ki. Az EPI tünetei közé tartozik például a hasmenés, a felfúvódás, a testsúlycsökkenés vagy a zsíros és büdös széklet. Az EPI leggyakoribb okai a következők [7] [21]:

• Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
• Ciszták vagy jóindulatú daganatok
• Hasnyálmirigy-rák
• Hasnyálmirigy műtét
• Cisztás fibrózis – genetikai betegség, amely az emésztőrendszert, a tüdőt és más szerveket érinti
• Cukorbetegség

Az EPI-n kívül a laktózintolerancia is egy olyan állapot, amely során a szervezet képtelen megemészteni az ételt. Ezt az intolerancia típust a kellő mennyiségű laktáz enzim hiánya okozza. A laktáz enzim a vékonybélben termelődik és a laktózt bontja le. A laktózintoleranciáért elsősorban a gének felelősek és az afrikai, ázsiai vagy hispán eredetű emberek körében a leggyakoribb. A szervezet más megbetegedés, például Crohn-betegség vagy cöliákia következtében is képtelenné válhat a laktóz megemésztésére. Létezik olyan intoleranciatípus is, amely egy ritka, veleszületett fejlődési rendellenesség. A szervezet ebben az esetben születéstől kezdve képtelen laktázt termelni. [7] [21]

Az emésztőenzimeket tartalmazó táplálékkiegészítők folyékony formában, por vagy tabletta kiszerelésben kaphatók. Emésztési nehézségek esetén mindig konzultálj az enzimek fogyasztásáról az orvosoddal. Igaz, hogy az enzimeket tartalmazó termékek képesek mérsékelni az emésztési nehézségeket, de a hosszantartó, EPI-hez hasonló emésztési nehézségek esetén mindenképp vedd fel a kapcsolatot az orvosoddal. [7] [21]

Az emésztőenzimek biztonságossága

Az emésztéssel kapcsolatos problémák aktív életmódot folytató emberek körében is előfordulhatnak, például a fokozott fehérjefogyasztás miatt, ami emésztési nehézségeket, például felfúvódást vagy görcsöket okozhat. A legtöbb probléma ezek közül laktózintoleranciához kötődik, amely elég gyakori, hiszen a lakosság 75%-át érinti. Ha problémád akadt a tejsavó fehérje fogyasztása során, akkor nem árt, ha inkább a tejsavó izolátumot vagy az emésztőenzimekkel dúsított többkomponensű fehérjét részesíted előnyben. [22]

Gyakori téma, hogy biztonságos-e az emésztőenzimek fogyasztása. Mindenképpen meg kell említenünk, hogy az emésztőenzimek fogyasztása, akárcsak más táplálékkiegészítőké, biztonságos, amennyiben betartod a csomagoláson feltüntetett ajánlott fogyasztást. Ellenkező esetben nem lehetne forgalmazni őket. Számos enzim ráadásul vény nélkül kapható. Az áruk és minőségük azonban különbözhet. Ha nem vagy benne biztos, hogy melyiket lenne jó megvenni, konzultálj egy szakértővel a termékekben található enzimadagról, hogy biztos legyél benne, hogy az ár megfelel-e a minőségnek.

Ha allergiás vagy bizonyos élelmiszerekre vagy valamilyen intoleranciában szenvedsz, nem árt megnézni a táplálékkiegészítő összetevőit és a benne lévő lehetséges allergén anyagokat, például a glutént vagy a szóját. A kutatások szerint az is fontos, hogy a termék növényi vagy állati eredetű, mert ez is befolyással lehet a hatására. A kutatások rámutattak arra, hogy a bromelain megzavarja a vérlemezek aggregációját, ezért a véralvadásgátló gyógyszert szedő embereknek korlátozniuk kell a bromelain bevitelt, hogy elkerüljék a vér túlzott felhígulását. Általánosságban érvényes, hogy figyelmesen olvasd el a termék dobozán és a mellékelt útmutatón szereplő információkat. Ha valamilyen gyógyszert szedsz, nem árt, ha az enzimek fogyasztása előtt konzultálsz az orvosoddal. [23]

A fehérje nemcsak egy építőelem az izmok növekedéséhez, de “gyorsító” funkciót is ellát a kémiai reakciók során. Az emberi test az élelmiszereket az emésztőrendszerben dolgozza fel, hogy fel tudja szívni és használni a benne lévő tápanyagokat. Az emésztőenzimek katalizálják a reakciókat, hogy ezek a folyamatok megfelelő módon menjenek végbe. Reméljük, hogy minden szükséges információt megtudtál ebből a cikkből az enzimtípusokról és azok forrásairól. Szeretnéd, ha a barátaid is tudomást szereznének az emésztőenzimekről? Ne habozz és támogasd a cikket egy megosztással.

Sources:

[1] Geoffrey M Cooper – The Central Role of Enzymes as Biological Catalysts – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK9921/

[2] Joseph Castro – How Do Enzymes Work? – https://www.livescience.com/45145-how-do-enzymes-work.html

[3] Tim Newman – Enzymes: How they work and what they do – https://www.medicalnewstoday.com/articles/319704

[4] Enzyme (n.) – https://www.etymonline.com/word/enzyme

[5] James Roland – Why Are Enzymes Important? – https://www.healthline.com/health/why-are-enzymes-important

[6] Ms. P. Benitta Christy, S. Kavitha – ROLE OF ENZYMES – http://www.recentscientific.com/sites/default/files/download_50.pdf

[7] What Are Digestive Enzymes? – https://www.webmd.com/diet/what-are-digestive-enzymes#1

[8] Amylase Enzyme: An Essential Digestive Component – https://enzymedica.com/blogs/digest-this/amylase-an-essential-digestive-enzyme

[9] Catherine Peyrot des Gachons, Paul A. S. Breslin Salivary Amylase: Digestion and Metabolic Syndrome – – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6825871/

[10] What is Protease? – https://enzyscience.com/blogs/news/what-are-protease

[11] Judith S. Bond – Proteases: History, discovery, and roles in health and disease – https://www.jbc.org/content/294/5/1643.full

[12] Jillian Kubala – Proteolytic Enzymes: How They Work, Benefits and Sources – https://www.healthline.com/nutrition/proteolytic-enzymes

[13] Yasaman Pirahanchi; Sandeep Sharma – Biochemistry, Lipase – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK537346/

[14] What is Lipase? – https://enzymedica.com/blogs/ingredient-science/what-is-lipase

[15] Ben Fuchs – Enzyme Nutrition – https://pharmacistben.com/nutrition/enzyme-nutrition/

[16] Ryan Raman – 12 Foods That Contain Natural Digestive Enzymes – https://www.healthline.com/nutrition/natural-digestive-enzymes

[17] Rajendra Pavan, Sapna Jain, Shraddha, Ajay Kumar – Properties and Therapeutic Application of Bromelain: A Review – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3529416/

[18] High Enzyme Foods – https://enzymedica.com/blogs/digest-this/high-enzyme-foods

[19] Papain – https://www.rxlist.com/papain/supplements.htm

[20] Christa Raak, Thomas Ostermann, Katja Boehm, Friedrich Molsberger – Regular Consumption of Sauerkraut and Its Effect on Human Health: A Bibliometric Analysis – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4268643/

[21] Ann Pietrangelo – The Role of Digestive Enzymes in Gastrointestinal Disorders – https://www.healthline.com/health/exocrine-pancreatic-insufficiency/the-role-of-digestive-enzymes-in-gi-disorders

[22] Ryan Raman – Does Too Much Whey Protein Cause Side Effects? – https://www.healthline.com/nutrition/whey-protein-side-effects

[23] Danielle Dresden – Will digestive enzymes help IBS? – https://www.medicalnewstoday.com/articles/320823