Azt olvastad, hogy a kedvenc élelmiszered káros az egészségre, ám egy héttel később egy másik forrásból ennek éppen az ellenkezőjét tudtad meg? A táplálkozás egy féligazságokkal teli téma, amelyek ellentmondanak egymásnak. Cikkünk azonban tudományos kutatásokon alapszik, és 15 igazolt táplálkozási mítoszt tartalmaz, amelyeket hiteles kutatások cáfoltak meg.

A 15 legismertebb táplálkozási mítosz

1. A só magas vérnyomást okoz 

A sószemcséket a magas vérnyomáshoz, vesekárosodáshoz és a kognitív készségek csökkenésének veszélyéhez kötik. A konyhasó 40 % nátrium ásványi anyagot tartalmaz, amelyre a szervezetnek szüksége van a működéshez. Néhány élelmiszer címkéjén feltüntetik a sótartalmat, más termékeken csak a nátriumtartalmat, és ezért gyakoriak az eltérések. Ahhoz, hogy elképzelésed legyen az élelmiszer sótartalmáról, szorozd meg a nátriumtartalmat 2,5-tel és így megtudhatod, hogy mennyi a reális sótartalma a terméknek.

A túl kevés, de a túl nagy mennyiségű nátrium is problémákat okoz az emberi szervezetben. Az alacsony nátriumszint hatással van az agyműködésre, ezért az ember lassúnak és letargikusnak érzi magát. A nagy nátriumbevitel épp ellenkezőleg, a csontritkuláshoz, a vesebetegségekhez, a magas vérnyomáshoz és a szívbetegségekhez köthető. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a napi nátriumbevitelnek nem szabadna meghaladnia a 1500 mg-ot, amely fél teáskanál konyhasónak felel meg. Ha ehhez az ajánlott mennyiséghez tartod magad, akkor nem kell félned a nátrium negatív hatásai miatt. [1] [2] [18]

Miért jódozzák a konyhasót? 

A jód csak azokban a zöldségekben fordul elő természetes módon, amelyek a földből szívják fel a jódot. Azonban a jódmentes földben nőtt zöldség fogyasztása a jód hiányához vezetett, ezért 1920-ban világszerte jódozni kezdték a sót. Mivel mindenki használ sót, ezért megfelelő eszközzé vált a jód biztosítására az egész lakosság számára.

A jód emellett nagyon fontos a pajzsmirigy működéséhez és a hormonjai – tiroxin és trijód-tironin termeléséhez. A jód hiánya úgynevezett strúma megbetegedést okoz, amely a pajzsmirigy megduzzadásával függ össze. Hiánya különösen veszélyes terhesség során, mert a jód felel a magzat agyának teljes fejlődéséért. [3] [19] [20]

2. A telített zsír és a transz-zsírsav egy és ugyanaz 

A telített transz-zsírsavakat a médiában “rossz zsírokként” jelölik, és ezért a tulajdonságuk miatt a nyilvánosság ugyanannak tekinti őket. Azonban ez a mítosz sem igaz. A transz-zsírok tényleg károsak az egészségünkre, növelik a szívbetegségek, az anyagcsere zavarok vagy inzulinrezisztencia kockázatát. A telített zsírok a transz-zsírokkal összehasonlítva jelentősen kevésbé károsak. [13]

A telített zsírok a húsban, a tejtermékben, a pékáruban, a pálmaolajban és a kókuszolajban találhatók meg. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak, ezért “szilárd zsíroknak” is nevezik őket. Megfelelő mennyiségben nem károsak a szervezetre. Ha a telített zsírok a kalóriabevitel kevesebb mint 10 %-át alkotják, akkor egyáltalán nem kell tőlük félned. Csak a túl nagy mértékű telített zsír bevitel lehet káros, amely növelheti a koleszterinszintet, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. [15]

A transz-zsírok nem találhatók meg a természetben, ugyanis mesterségesen jönnek létre. A növényi olajokhoz hidrogént adnak hozzá, hogy szilárdabb halmazállapotúvá váljanak. Növelik a “rossz” LDL-koleszterin szintjét és egyúttal csökkentik a “jó” HDL-koleszterin mennyiségét, amely szívbetegségek kockázatát okozza. A transz-zsírok fogyasztásával a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata 3x magasabb, mint más zsírtípusok esetében. Megtalálhatók a hasábburgonyában, a kalácsokban és a gyorséttermekben kapható ételekben. [15]

Az emberi testnek bizonyos zsírbevitelre van szüksége a szervezet megfelelő működéséhez, ám a transz-zsíroknak nincs számunkra semmilyen jelentősége. Egyértelműen sokkal károsabbak, mint a telített zsírok. Ha szeretnél többet megtudni a zsírokról, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket – Zsírok, amelyek ártanak és amelyek a hasznodra válnak

You might be interested in these products:

3. Naponta 2 liter vizet kell meginnod

Te is mostanáig meg voltál róla győződve, hogy elég naponta 2 liter vizet meginnod? Lehet, hogy csalódást okozunk, de ez a mítosz már évekkel ezelőtt megdőlt. A vízbevitel kulcsfontosságú a szervezet számára, és 2 liter folyadék nem elég. Egy 2004-es hír szerint a nőknek naponta 2,7 l, míg a férfiaknak 3,7 l vizet kell fogyasztaniuk. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy az ember a táplálékból is folyadékhoz jut, amelynek a napi teljes folyadékbevitel 20 %-át kellene képeznie.

Tudjuk, hogy a 2 liter vizes szabály már csak azért sem igaz, mert vizeléssel, izzadással és lélegzéssel az emberi test nagyjából azonos mennyiségű folyadékot választ ki magából. Nem kell ahhoz intenzíven edzeni vagy az Egyenlítő környékén élni, hogy izzadással 500 – 1000 ml vizet veszítsünk. Ha rendszeresen edzel, akkor a napi vízbeviteled még inkább növelned kell és pótolnod kell a szükséges ásványi anyagokat is. Ha szeretnél többet megtudni a hidratáció hatásáról a szervezetre, olvasd el ezt a cikkünket – Hidratáció az edzések előtt, alatt és után, valamint hogyan kerüljük el a dehidratációt. [4] [25]

4. A fehérjék károsítják a csontokat és a vesét

A vesebetegségektől való félelmet a nagyobb fehérjebevitel miatt egy tanulmány okozta, amely úgy vélte, hogy az étrendben lévő nagyobb mennyiségű fehérje nagyobb terhet jelent a vesék számára. Egy későbbi kutatás azonban megcáfolta az előbb említett tanulmány eredményeit, és igazolta, hogy a veseproblémákat nem a magasabb fehérjetartalmú táplálkozás eredményezte. [1]

Egy másik állítás a fehérjefogyasztást a csontok megbetegedéséhez köti. A fehérje fogyasztása során sav is termelődik, amelyet a szervezet a csontokban lévő kalcium tartalékkal semlegesít. Ez ahhoz a meggyőződéshez vezetett, hogy a sok fehérje csontszövet vesztéshez vezet. A tanulmányok azonban bebizonyították, hogy a több kalciumot a vizeletben nem a fehérje váltja ki, hanem maga a kalcium. Minél több kalciumot viszünk be a szervezetünkbe, annál többet választunk ki. [1]

Más tanulmányok azt bizonyították be, hogy a fehérjék hozzájárulnak a kalcium felszívódásához és a csontok növekedéséhez. Ez tehát épp az ellenkezőjét jelenti, és a fehérje nem káros a csontokra, hanem képes védeni őket. A fehérje fogyasztása miatt nem kell aggódnod, mert több kutatás is igazolta, hogy biztonságos több fehérjét bevinni a szervezetbe, valamint jelentőségét is a testsúlycsökkentés során. [1] [2]

5. Este nem szabad szénhidrátokat fogyasztani

Minden szénhidrát, amelyet 18 óra után fogyasztunk, automatikusan zsírrá alakul át. Ez a meggyőződés arra hivatkozik, hogy éjjel lassabb az anyagcserénk és alacsonyabb az inzulinszintünk. Egy tanulmány azonban 2011-ben megcáfolta ezt a mítoszt. Résztvevők egy csoportja a szénhidrátok 80 %-át éjjel fogyasztotta, és a testsúlyuk jelentősen jobban csökkent, mint azok esetében, akik egész nap során fogyasztottak szénhidrátokat. Az esti csoport résztvevői azt is állították, hogy kevésbé érezték éhesnek magukat. Ezekkel az eredményekkel semmiképp se szeretnénk meggyőzni, hogy fokozd a szénhidrát bevitelt az esti órákban. Azonban ha napközben ésszel étkeztél, de este éhesnek érzed magad, felesleges félned a szénhidrátoktól. Nyugodtan ehetsz valamit, alacsony szénhidrát- és ideális esetben fehérjetartalommal is. Ezzel támogatod az izmaid növekedését és regenerációját, ezenkívül pedig az éhes gyomrod is megnyugtatod. Inspirációt keresel az egészséges vacsorához? Lehet, hogy sikerül ötleteket merítened a következő cikkünkből: 6 gyors snack, amit lefekvés előtt is megengedhetsz magadnak. [14]

6. A vörös hús rákot okoz

Egy további mítosz, amely felesleges félelmet kelt, az az állítás, hogy a vörös hús fogyasztása rákot okoz. Egy 2014-es kutatás kimondja, hogy a hőkezelt vörös hús, főleg az odaégett, a rossz életvitelű embereknél növelheti a rák kialakulásának kockázatát. A megfelelő mértékű vörös hús bevitel gyümölcsökkel, zöldségekkel és rostokkal kombinálva nem jelenti súlyos megbetegedés veszélyét. [1]

A kutatások azonban kimutatták a poliaromás szénhidrátok lehetséges veszélyét, amelyet a füstölt hús tartalmaz. A tudósok szerint potenciálisan károsíthatja a genomot, és ezzel bizonyos veszélyt jelenthet. A füstölt hús ezért nem tartozik az étrend legegészségesebb összetevői közé és túlzott mértékű fogyasztása a kiegyensúlyozatlan életstílus mellett bizonyos veszélyt jelenthet. [1]

7. A kávé egészségtelen

Ez a mítosz leggyakrabban a kávé koffeintartalmához kötődik. Számos ember szerint a kávéfogyasztók a koffein iránt érzett szerelmükkel károsítják az egészségüket, ami nem igaz. Tudományosan bizonyított, hogy a koffein felszívódik a vérbe, majd az agyba jut, ahol blokkolja az adenozint. Ez a folyamat növeli a noradrenalin és a dopamin szintjét, amely növeli a neuronok aktivitását. A tanulmányok a koffein pozitív hatását mutatták ki az agyi funkciókra. Szerintük a koffein javíthat a memórián, hangulaton, reakcióidőn, de általában a mentális funkciókon is. A koffein növeli a vérnyomást, de a kávé pontosan ezzel ellentétes hatású anyagokat is tartalmaz. Polifenoloknak hívják őket, és a kávé fontos összetevői, mert csökkentik a vérnyomást, a szívbetegségek kialakulásának veszélyét és javítanak az agy vérellátásán. [5] [6]

A koffein néhány további előnnyel is rendelkezik a szervezet számára [7]:

• javít a fizikai teljesítményen
• lebontja a zsírt
• B2-, B3- és B5-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül mangánt és káliumot tartalmaz
• csökkenti a 2. típusú cukorbetegség veszélyét
• csökkenti a Parkinson- és Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét
• antioxidáns forrás

Az emberek között azonban még mindig terjednek a kávékról szóló mítoszok, amelyek semmilyen szempontból sem igazak. Biztosan már te is hallottad ezeket a hamis állításokat, mint például [24]:

• a délutáni kávé álmatlanságot okoz
• a kávé segít kijózanodni
• a kávé savasít
• ha kávét iszol, nem nősz meg
• a terhes nők semmilyen esetben sem ihatnak kávét

Ne hagyd, hogy becsapjanak ezekkel az ijesztő állításokkal és mindig ellenőrizd az információkat több forrásból is. Ha érdekel a koffein kihasználhatósága edzés során, akkor olvasd el a következő cikket – Hogyan tehetjük hatékonyabbá az edzésünket koffein segítségével?

8. A friss zöldség és gyümölcs egészségesebb, mint a fagyasztott 

A friss gyümölcs és zöldség mindenképp finomabb, mint a fagyasztott változatuk. Általános vélemény azonban, hogy egészségesebbek is. Tudtad, hogy ez egy mítosz?

A friss termékeket két csoportba oszthatjuk [1]:

• betakarítás után érnek meg – a termék csak a szállítás során érik meg
• betakarításkor már érettek – a terméket már érett állapotban takarítják be és árulják

A fagyasztott termékek többnyire érettek a betakarítás során és fagyasztás előtt minimális mértékben dolgozzák fel őket. A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt a fagyasztás előtt csak pár percig melegítik meleg vízben. Ez a folyamat deaktiválja azokat az enzimeket, amelyek a színek, az illatok, az ízek vagy a tápanyagok nem kívánt változását okozzák. Ha összehasonlítjuk a gyümölcsök tápanyagtartalmát fagyasztás előtt és után, csak kis eltérést találnánk az összetételükben. Összességében azonban a gyümölcsök és zöldségek tápanyagértéke nagyon hasonló fagyasztott és friss állapotban is. [1]

A friss és fagyasztott forma tápanyagtartalmának jobb összehasonlításához egy táblázatot készítettünk nektek [22] [23]:

Tápanyagtartalom 100 g-ban	Friss eper	Fagyasztott eper
Kalória (kcal)	32	35
Fehérje (g)	0,7	0,4
Zsír (g)	0,3	0,1
Szénhidrát (g)	7,7	9,1
Rost (g)	2,0	2,1
Víz (g)	90,9	90,0
C-vitamin (mg)	58,8	16,5
E-vitamin (mg)	0,3	0,3
Folsav (mg)	0,024	0,017
Kalcium (mg)	16,0	16,0
Magnézium (mg)	13,0	11,0
Nátrium (mg)	1,0	2,0
Kálium (mg)	153	148

9. A fehérjét rögtön edzés után kell fogyasztani 

Az ellentmondásos témák közé tartozik például az ún. “anabolikus ablak” is. Ez a szervezet állapota közvetlenül az edzés után, amikor a fehérjebevitel hatalmas mértékben képes javítani az izomtömeg növekedésén. Ezt a mítoszt talán jobb túlzásnak nevezni. A szervezetnek az edzés után szüksége van a fehérjepótlásra, hogy a test ne kerüljön katabolikus stádiumba. Ideális 20 – 40 g fehérjét fogyasztani az edzés után 2 órán belül, ám nem kötelező, mint ahogy az anabolikus ablak mítosza diktálja. A fehérjebevitel idejétől fontosabb a teljes napi fehérjebevitel. Ha szeretnél többet megtudni a fehérje adagolásáról, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket – Mikor és mennyi fehérjét fogyasszunk el a maximális eredmények elérése érdekében? [1]

10. A tojássárgája növeli a szívbetegségek kockázatát

A tojás és koleszterin téma már évtizedek óta napirenden van. A tojást bizonyos ideig egészségesnek, később veszélyesnek tartották, és ezek az állítások váltogatták egymást. A koleszterin hatása a szívbetegségekre ma is kutatások tárgya.

A tojásfogyasztással kapcsolatos aggodalmak a tojássárgájával kapcsolatos félelmeken, valamint annak koleszterintartalmán alapulnak. A kutatások eredményei azonban bebizonyították, hogy a tojásfogyasztás növeli a “jó” HDL-koleszterin szintjét és nem növeli a szívbetegségek kockázatát. 17 tanulmány, összesen 263 938 résztvevővel nem mutatta ki a tojás hatását a szívbetegségek veszélyének növekedésére az egészséges emberek esetében. Ha nem tartozol a cukorbetegek közé, akkor nem kell aggódnod a tojásfogyasztás miatt. A tojás ugyanis a legtöbb tápanyagot tartalmazó élelmiszerek közé tartozik, és szinte az összes tápanyag a tojássárgájában van. Ha feleslegesen aggódsz a koleszterin miatt, akkor a tojás elutasításával fontos tápanyagok beviteléről maradsz le. [1] [2]

11. A testednek rendszeres méregtelenítésre van szüksége

Egyre több ember hisz a szervezet méregtelenítésének jótékony hatásaiban. Lehet, hogy meg fog lepni, de ez egy mítosz.

Mi is egyáltalán a méregtelenítés? Azokat a növényi vagy állati eredetű anyagokat tartják méreganyagnak, amelyek mérgezőek az ember számára. Ezek közé sorolhatjuk a gyógyszereket, amelyek nagy mennyiségben mérgezőek. A modern “méregtelenítő guruk” ide sorolják a nehézfémeket, a tartósítószereket és minden mű dolgot. 2009-ben 10 vállalatot teszteltek, amelyek 15 méregtelenítő termék forgalmazásával foglalkoznak. Egyik sem volt képes egyetlen méreganyagot sem megnevezni, amelyet a termékeik képesek megsemmisíteni. [1] [7]

A szervezetünkben a káros anyagok eltávolításáról a máj, a vese, a tüdő és további szerveink gondoskodnak. A tápanyagok bevitelének csökkentésével, amelyek ezekhez a folyamatokhoz szükségesek, az egész méregtelenítő folyamatot fékezed. A diéták, amelyek során csak smoothie-t vagy méregtelenítő teákat kell fogyasztani ezért nem megfelelőek és potenciális veszélyt jelenthetnek a májra és a vesékre. Szeretnél többet megtudni a méregtelenítésről és a szervezet megtisztításáról? Olvasd el az erről szóló cikkünket – Detoxikáció – hogyan változtatja meg az életed 10 nap alatt? [1] [8] [9]

12. A kenyér egészségtelen

A kenyér hízlal, a glutén pedig káros. Ez a pékáru ellenségeinek két leggyakoribb érve. A kenyér tényleg felesleges kalóriák forrása lehet, ez azonban főleg azoktól a hozzávalóktól függ, amelyeket a kenyérre teszel. Az emberek a pékárut kalóriadús élelmiszerekkel szokták fogyasztani, például vajjal, dzsemmel vagy mézzel. A kenyérhez azonban tápláló, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó hozzávalók is illenek, például zöldségek és gyümölcsök. [1]

Milyen kenyeret válasszunk?

Biztosan nem lep meg, hogy a “fehér kenyér” nem a legmegfelelőbb pékáru. Jelentősen jobb választás a teljes kiőrlésű pékáru, amelynek több előnye is van. Melyek ezek? [1] [16] [17]

• Alacsony a glikémiás indexe – a glikémiás index egy olyan érték, amely meghatározza, hogy a szervezet milyen gyorsan szívja fel és emészti meg az ételt. A vércukorszint a glikémiás index magassága alapján növekszik.
• Alacsony az inzulin indexe – az inzulin index egy olyan érték, amely meghatározza, hogy a szervezet mennyi inzulint bocsát ki az étel feldolgozása során. Az alacsony inzulin indexű élelmiszerek kevésbé terhelik le a hasnyálmirigyet az inzulintermelés során.
• Magasabb a rosttartalma – a szervezetünk lassan emészti a rostokat, amely meghosszabbítja a teltségérzetet. Ezenkívül a rostok csökkentik a “rossz” LDL-koleszterint, megőrzik a belek egészségét és a normál vérnyomást.

13. Az organikus élelmiszerek jobbak 

Az organikus élelmiszereket nem kezelték vegyileg növényvédő szerekkel vagy gyomirtókkal. Ám ennek köszönhetően a tápanyag is több bennük, mint az átlagos élelmiszerekben? Egy 2012-es tanulmány az organikus és a klasszikus étrend közti különbségekkel foglalkozott. Az organikus élelmiszerekben nem sikerült több tápanyagot, sem kisebb egészségügyi veszélyt kimutatni. Ez azt jelenti, hogy nincsenek jelentős különbségek köztük. Mindegy, hogy hagyományos vagy organikus élelmiszereket vásárolsz, a tápanyagtartalmuk ugyanolyan, csak az áruk eltérő. [11]

Az emberek környezetvédelmi okokból is az organikus élelmiszereket részesítik előnyben, mert azt gondolják, hogy az organikus élelmiszerek kevésbé terhelik le a bolygónkat. Brit tudósok megfigyelték az organikus élelmiszerek termelésének hatását a környezetre. Az eredmények meg fognak lepni [11]:

• az organikus tej és tejtermékek az üvegházhatású gázok fő kibocsátási forrásai
• egy liter organikus tej gyártása 80 %-kal több földet igényel, mint a hagyományos tej gyártása
• az organikus tej 20 %-kal nagyobb potenciállal bír a globális felmelegedésre
• az organikus tej gyártása során 60 %-kal több állati eredetű hulladékot bocsátanak ki a vízforrásokba
• az organikus élelmiszereket előállító farmok 70 %-kal nagyobb veszélyt jelentenek a savaseső előidézésére

14. A vegetáriánus étkezés egészségesebb

A közvéleményben az a közismert elképzelés uralkodik a vegetáriánusokról, hogy egészségesebbek, mert nem fogyasztanak olyan nagy mennyiségű zsírt, mint a húsfogyasztók. Azt gondolod, hogy ez igaz?

A vegetáriánus étrend tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal és telítetlen zsírokkal. Ez a táplálkozási típus a növényi étrenden és a húst kivéve állati eredetű termékeken alapul. A vegetáriánusság véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a cukorbetegséggel és a magas koleszterinszinttel szemben. Azonban minden ételnél ellenőrizni kell a zsír- és szénhidráttartalmat, és ez nemcsak a vegetáriánusokra érvényes. [12]

A “vegetáriánus” vagy “vegán” megjelölés nem kell, hogy automatikusan egészségesebb választást is jelentsen. A húsmentes ételek nagyobb mennyiségű cukrot vagy olajat tartalmazhatnak, mint a húsból készült verziójuk. Vegetáriánus termékek fogyasztásánál a tápanyag értékek ellenőrzése ugyanolyan fontos, mint a hagyományos termékek esetében. Ez azt jelenti, hogy vegetáriánusnak lenni nem jelenti automatikusan azt, hogy egészségesebbek is vagyunk. Fontos az ésszerű összetételű étrend és a tápanyagok kiegyensúlyozott bevitele. [13]

15. Naponta 5 kis porciót kellene enned 

Te is hallottál már arról az elméletről, amely azt ajánlja, hogy több kisebb fogást egyél napközben? Ez az étkezési modell is csak mítosz.

Tudományosan alátámasztották, hogy a fogások száma nincs hatással a zsírcsökkentésre. Ha férfi vagy és a napi kalóriabeviteled 2500 kcal, teljesen mindegy, hogy a porciókat 3 vagy 5 fogásra osztod szét. Néhány tanulmány szerint a kisebb porciók hatására kevésbé teltnek érezheted magad, ez pedig több étel fogyasztásához vezethet. Ebből a szempontból feleslegesebb gyakrabban enni, sőt, káros is lehet. Az emberi test számára nem természetes az állandó jóllakottság érzése. Régen időről időre koplaltak és nem volt megszokott dolog ilyen gyakran enni, mint manapság. [1] [21]

Ha napközben több kisebb fogást fogyasztunk, az anyagcserénk csak észrevehetetlen mértékben gyorsul fel. A klasszikus 3 fogással összehasonlítva az elégetett kalóriák mennyiségében minimális a különbség, jobban mondva szinte semmilyen nincs. Azonban, ha napközben éhesnek érzed magad és este hajlamos vagy túlenni magad, akkor ideális lehet számodra a több kicsi porció fogyasztása. [26]

Reméljük, hogy új információkat tudtál meg az étkezésről, az élelmiszerekről és a táplálkozási mítoszokról. Tetszett ez a cikk? Örülni fogunk, ha támogatod egy like-kal vagy megosztással.

Sources:

[1] Michael Hull - The top 19 nutrition myths of 2019 – https://examine.com/nutrition/awful-nutrition-myths/#summary6

[2] Kris Gunnars - 20 Mainstream Nutrition Myths (Debunked by Science) – https://www.healthline.com/nutrition/biggest-lies-of-nutrition

[3] Jeanie Lerche Davis - Salt: Don't Ban It Entirely – https://www.webmd.com/diet/features/salt-dont-ban-entirely#1

[4] Dietary Reference Intakes: Water, Potassium, Sodium, Chloride, and Sulfate – http://www.nationalacademies.org/hmd/Reports/2004/Dietary-Reference-Intakes-Water-Potassium-Sodium-Chloride-and-Sulfate.aspx

[5] Is coffee good or bad for me? – https://www.bbc.co.uk/programmes/articles/33ZMcgqDsFpvCBvPHlYDcNT/is-coffee-good-or-bad-for-me

[6] Kris Gunnars - 13 Health Benefits of Coffee, Based on Science – https://www.healthline.com/nutrition/top-13-evidence-based-health-benefits-of-coffee

[7] Toxins – https://medlineplus.gov/ency/article/002331.htm

[8] Makkapati S., D'Agati V.D., Balsam L. - "Green Smoothie Cleanse" Causing Acute Oxalate Nephropathy – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29203127

[9] Kesavarapu K., Kang M., Shin J.J., Rothstein K., - Yogi Detox Tea: A Potential Cause of Acute Liver Failure – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29204300

[10] Tehrene Firman - 20 Worst Food Myths That Still Persist – https://bestlifeonline.com/food-myths/

[11] Rob Johnston - The great organic myths: Why organic foods are an indulgence the world can't afford – https://www.independent.co.uk/environment/green-living/the-great-organic-myths-why-organic-foods-are-an-indulgence-the-world-cant-afford-818585.html

[12] Non-Vegetarian Vs A Vegetarian Diet: Which One Is Better And Why? – https://www.ndtv.com/health/non-veg-vs-veg-diet-which-one-is-better-and-why-1911835

[13] Alexandra Caspero - Building a Healthy Vegetarian Meal Myths and Facts – https://www.eatright.org/food/nutrition/vegetarian-and-special-diets/building-a-healthy-vegetarian-meal-myths-and-facts

[14] Krissy Kendall - 10 Nutrition Myths Debunked – https://www.bodybuilding.com/content/10-nutrition-myths-debunked.html

[15] Natalie Butler - Can fat be good for you? – https://www.medicalnewstoday.com/articles/141442.php

[16] What Is The Food Insulin Index? – https://www.gisymbol.com/what-is-the-food-insulin-index/

[17] Amanda Gardner - 18 Health Benefits Of Whole Grains – https://www.huffpost.com/entry/whole-grains-health-benefits_n_5655022

[18] Yvette Brazier - How much salt should a person eat? – https://www.medicalnewstoday.com/articles/146677.php

[19] Danilo Alfaro - What Is Iodized Salt? – https://www.thespruceeats.com/what-is-iodized-salt-995726

[20] Rachael Link - Should You Use Iodized Salt? – https://www.healthline.com/nutrition/iodized-salt

[21] Kris Gunnars - Top 11 Biggest Lies of Mainstream Nutrition – https://www.healthline.com/nutrition/11-biggest-lies-of-mainstream-nutrition

[22] Strawberries, raw – https://nutritiondata.self.com/facts/fruits-and-fruit-juices/2064/2

[23] Strawberries, frozen, unsweetened – https://nutritiondata.self.com/facts/fruits-and-fruit-juices/2066/2

[24] 11 Myths About Coffee You Need to Stop Believing Immediately – https://www.huffpost.com/entry/11-myths-about-coffee-you_b_7603758

[25] Christopher Labos - The Water Myth – https://www.mcgill.ca/oss/article/health-nutrition/water-myth

[26] Joyce Hendley - The 13 Biggest Nutrition and Food Myths Busted – http://www.eatingwell.com/article/16296/the-13-biggest-nutrition-and-food-myths-busted/